parte eggy kisded, de nem törpe kisdedségű ember; vállas, 's már akkor is kilátszott belőle, hogy hízni fog; most, úgy hallom, das Kaiserthum schlagt ihm sehr wohl an, mert hasa ereszkedik. Bné eggy feketéske magas, száraz, igen bájoló, igen elmés, derék asszony. B. mindég csak akkor jött ki dolgozószobájából az ebédhez, midőn már fel vala tálalva, 's eggyik nap úgy mint a' másik nap egész ott létem alatt mindég az vala első mozdúlta, hogy eggy csomó öszve kötött írást által repíte a' Secretariusának 's ezt mondotta mellé: Ez lesz a' mai munka. Az ebédné! a legcultusabb, a legdecensebb tónus uralkodott. B. mindég puderesen kefélt ruhában 's tökélletes csínossággal öltözve jött elő. Ebéd után félre rántotta frakkja hátulsó részeit 's úgy pirította magát a' kandalló mellett. Ollykor sok ízben hallottam tőle azt a' szíve méllyéből feltolakodó kívánságot: oh mikor léphetek valaha vissza a' privatus életbe! mikor szabadúlhatok meg ettől az örök nyügtől! Bonaparte József is (a' ki 18 d. Ápr. ez idén Nápolyi Királynak kiáltatott ki Párizsban) eggy igen sok culturájú elmés és nyájas viseletű ember; valamint a' sógora is Mürat, (mostani Kliviai 's Bergeni Herczeg) de Lajos öccse 's veje eggy imbecillnek tartatik a' franczia seregnél. Desőffy még ezt vetette az elmondottakhoz, hogy nem lehet eléggé csudálni, hogy mind ezek mint tudják játszani a' nagy Urat. XVI. d. Lajos bizonyosan nem tudta azt jobban. 'S ekkor nevetésre fakaszta Desőffy, azt beszéllvén, hogy a' mint ezt a' Homonnán lakó Vondernoth . . . . beszélte, a' ki ismeretes arról, hogy a' nevetségig sokat tart Római Szent Birodalombeli Grófságában, és kezet senkinek nem csókolt, hanem ha Kreutzdáma volt, ez a' bohó ember felkiáltott: Sakerment, die Parvenüs! Ich dächte einen Kaiser vorzustellen gäbe auch mir Mühe, und ich bin doch Reichs Graf; und sie, sie finden sich so gründlich hinein! ber - Bonaparte felől lévén szó, kedvem jött, azt is feljegyezni, a' mit Nini ír Bécsből. Be érkezvén Napoleon Schönbrunnba (1805. Novemd) kimentem, hogy láthassam. Nem láthattam. De maga helyett tizenhatezer emberből álló gárdáját láttam, úgymond, 's bizonyossá tehetlek, édes bátyám, hogy szebb népet gondolni nem lehet. Vissza jővén szállásomra, itt leltem eggy kapitányt és 35 legényt. Ezeknek ebédjek minden. nap 50 ftba került. A Tiszt velünk evett. Eggy nap megszóllítottam, 's kértem, mondaná meg, mikor lehetne látnom Bonapartét? Azt felelte franczia culturával, hogy nem ismeri, ki lehet az? Nem értvén, ismét megneveztem Bonapartét, 's ő ismét azt felelte, hogy nem ismeri. Aber Sie werden doch Ihren Kaiser kennen! mondám megütközve vonogatódzásán. So! felele a' Tiszt, unsern würdigen Kaiser kenne ich recht wohl; der heist aber nicht Bonaparte, sondern Napóleon. Niny megszeppent, 's engedelmet kért megtévedése miatt. A' Tiszt nagy magasztalásokkal szóllott Napóleonjának vitéz és kormányzó tettei felől etc. Niny csakugyan látta későbben Napóleont, Berthiével lovaglott, 's azt írja, hogy Napóleon eggyikéhez sem hasonlít azon sok képeinek, a' mellyeket láttunk. Adolog természetes, mert a' Muvész εις το Κρελλου μυμεί. Párisból hazatért embereink azt mondják, hogy nem lehet két hasonlítóbb képet találni, mint a' Napóleoné és Gróf Csáky Imréé Terebesen. Irodalomtörténeti Közlemények. XV. 22 -- Jaj úgy neked, Lavater! 's Gróf Barkóczy Ferencz 1794-1801 közt Berlinbe érkezvén, feleségével végig járta az útczákat, 's a' mint hintaja mellett eggy más hintó elrepült volna, csudálkozva kérdé feleségétől, mit kereshet Berlinben Gróf Török Lajos? Az a' kit az Ipamnak ismertek, a' franczia oda küldött Biztos, a' híres Abbé Sieyes vala. Gróf Desoffy István is azt állitja, hogy Gróf Csáky Imre igen jól hasonlit Napóleonhoz. Ugyan ez nap, tudniillik 13d. Apr. érkezik ebédre a Bátyám Kazinczy Péter is, feleségestül és leányostúl. A' kis Sophie már beszéll francziáúl. Estve felé Gróf Török József bátyánk jő Miskolczról, 's 16-ig itt mulat. 14dikben indul Vincze koesisom, 's Laczi inasom Semlyénbe. Boros velek megyen. Ma álla bé szolgálatjába. 16dban Splényi Manczi és Caton jőnek. Kolbásáig kisérjük lóháton Sophie és én. 17. Bistére a' Cencit. 18d. Irtóztató hideg. Ma születik a' Sógorom fia B. Wécsey Máriától Szennán. Bálintnak keresztelték 20 dikán. A keresztatyja B. Luzsinszky lett volna, de el nem érkezvén, Gróf Sztáray Albert és hitvese Gr. Csáky Walburga voltak. 20d. Sophie Szennára indúl. Meczner jő Susihoz, aki igen rosszul van. 21. Újhelybe kisérem Mecznert, 's a' Torzsáson. öszve akadok Kazinczy Istvánnal; én éjtsz. Szőlőskére. Itt hallom meg, hogy a' László Öcsém mátkája Lukács leány. Péter neheztel a' házasságért, 's megvallja, hogy a' mint meghallotta, hogy Örmény leány, azt kiáltotta rá: Kurvanyja. Péterné azt vetette mellé, hogy nem jobb volna-e harminczezer fttal venni jó születésű személyt, mint olly mocskot ejteni rajtunk, a' mellynek mindég megmarad az emlékezete. Nem tüzeltem őket, de meg nem állhattam, hogy ne kérdjem, hogy ha ezt én cselekedtem volna, az az ember (Jósi) a' ki midőn azzal vádoltak, hogy frajczímert veszek, kevélyen hányta szememre, hogy Miklós és ő Consiliárius és Ord. V. Ispán leányát vették, nem vájta volna e ki a szememet. 22d. Vissza Széphalomra, hol a szőlőmunkát 2 f 30 x fizettem. Pista Öcsémet a Ronyvai hídon találtam elő. Csudálkozott, hogy én a' Laczi házasságát Pétertől értettem csak most. Ő is ugyan úgy itéle felőle, 's mondta, hogy Ragályi Máriától tudja, hogy Asszonyám is, ők is nagyon le vannak verve. 23d. Kazinczy Péter bátyám írja, hogy töle való eljövetelem után kevés órával vette a' Laczi levelét, hogy Lukács Fannit elvette 250 ezer ft successióval 's esztendőnként 2000 ftot kap vele. 24. Ruszkára embert küldök. 25d. késő estve meglett a' Luczi kanczám csikaja; eggy pelly kanczácska. Flóra nevet adtam neki. Zsibón hágta meg az anyját a' Wesselényi hires szürke Cicerója Májusnak 31-dikén. Véknyán és néhol a' nyakán is fejér szálak látszanak. Feje és egész növése igen szép. 27. A' lyányomat Szennán Banke nevű Chirurgus, a' ki tavaly Gróf Barkóczy Jánossal Párisba utazott, a vaccinával beoltja. A' gyermek észre sem vette, hogy két karjába öltést tesznek, 's mindég a' Chirurgus pápaszemeivel múlatta magát. 28d. Igen nagy dér. Sok kárt tett mindenfelé. 29d. Az inasom, 's szekerem jő Semlyénből, 's hozza Fabchichnak Pindarusát, 's Kis Jánosnak nyomtatás alá adandó verseit. A' Debreczeni vásár kezdődött; a' Laczi esketése Váradon a' Nagy Templomban Gróf Sauer Kajetán Püspök és Nagy Prépost által. Május 1. A' Gróf Ujhelybe 's vissza. Az oda való Póstáról hozza azt a' levelet, a' mellyben az Anyám megtiltja, hogy hozzá többet ne írjak, mert ha írok, felbontatlan küldi vissza a' levelet. Ennek magyarázat kell. Midőn én Martiusnak 21dikén elhagytam Semlyént 's már elbúcsúztam, eggy papirosat nyomott kezembe, azzal a' szóval, hogy azt áldásúl adja. A' papirosban az parancsoltatik, hogy a' Jósival való jóllétel legyen tisztem. Aprilis 2dikán Kalinál feleltem a' Semlyénbe vissza menő Boda által, hogy én bántani nem fogom, szeretnem pedig nem lehet. Elébe adtam az Anyámnak, hogy esztendeje, miolta nyugodalmamat keresvén, a' házánál nem voltam, cselédjeim nem az én, hanem az Anyám parancsolatjából tértek bé hozzá; azt a' parasztságot követte-el, hogy általuk izene nékem és Sophienak szúró szókat. Ha, úgymond, az ő felesége lovagolna, ő száz aranyos paripát adna alá, 's arany paszománttal elborított liberiás cseléd lovagolna utánna. Mintha, mondám, Sophie tőle és a' feleségétől fogná tanúlni, mi illik, mi nem. Mi nem bánjuk, ha az ő felesége Orientális gyöngyöt fűz is magára, mint a' Nénje Négyesen, vagy a fejére kanyarítsa is a' szoknyáját, mint a Nénje Szőlőskén, 's szeretném tudni, hogy azért, mert Sophie K. F.né lett, ki kapott just a' nap alatt, ötet bántani, mikor ő általa senki nem bántat tatik? Látván tehát, hogy még úgy sincs nyugtom, ha a' házát kerülöm, megparancsoltam embereimnek, hogy az első efféle szóra mondják-meg neki, hogy ha Ferencz annyit fog lopni a' testvéreitől, mint Jósef lopott és lop, ő is azt fogja talán tenni. Hozzá tettem, hogy Vendégfogadósoktól kell hallanom, hogy azt beszélli, hogy gazdag leányt vehettem volna, 's koldust vettem, 's tudakoztam, ha én szóllottam e valaha, az ő házassága előtt és olta is, az ő felesége felől, 's akarja-é, hogy arra emlé keztessem, hogy nem Vér Nánit vette ő, hanem Ragályi Máriát? 'S azzal rekesztettem bé, hogy látván az Anyám, hogy engem ő tola ki az atyai birtokból 's ő tola ebbe a nyomoruságba, 's én mégis csendesen viselem keresztemet, 's Álmosdon akadozás nélkül 's minden szó nélkül fogadtam-el a szerencsétlen propositiót, engedjen nyugtot; 's gondolja meg, mint esett volna az Kazinczy Józsefnek és Bossányi Susánnának, ha Szirmay Therézia, a nálánál csaknem húsz esztendővel ifjabb Kazinczy Pétert és Boronkay Évát néki elébe tette volna; nem engemet subordinált a' természet Jósef öcsémnek, hanem őtet coordinálta nekem; ő minden a' háznál, mik semmik vagyunk, semmit nem tudunk. 2d. Az inasomat 's lovamat szántani küldöttem. Sophie érkezik Szennáról. 3d. Sétálni. 4d. Szemere László és Geizlerné gyalog. Délután mi Szemeréhez. 6d. Én Ruszkára lóháton. 7d. Ruszkán múlatok. Oda jö Ördög György és Olasz Lajos Úr 's Megyeriné első házasságbeli fijával Kornis Antallal, a' ki hektikában már már vész. 8d. Azok is el, én is el. Sophie megfogadja a' Lovászt. 10d. Lévaitól általveszem a' meszet, 20 hordó vala csak; azt általhozzák Kázmérba. — Én Ujhelybe; a szőlőbe. 11. Készülünk Sophieval és a' himlős gyermekkel Semlyénbe, hogy még az innepekig feljöhessünk. 12. Elindúlunk. Sophie ma lép éltében legelőször a' Széphalmi házba. Patakra érünk setét éjjel, mert Széphalmon a' nagy eső sokáig tartóztatott. Itt találjuk B. Vay Miklósnénak a' frajczímerét. - 13. Ebéd Szegibe. Szepes Vgyei - Szolgabiró Korotnoki Úr' és Mathézi a' leányával. Rakomazon eggy Louis nevű fogadós. Theatralista volt. . . inopia deperditus. . . 6 f 42 xrt fizettem éjjeli szállásomért és vacsorámért. 14. Kállóban Gyűlés. A mint a' fogadóban megállottunk, a' sok asszony nép meg. látja Phigiet; protestálnak, hogy az ő szemeik nem ártalmasok; légyen szabad a' gyermeket nézni; 's körűl fogták, körül ölelték. Csak az a' hija volt, hogy tömjént, mirhát és aranyat nem nyujtottak neki. Ő pedig a' szerint mosolygott-le a' Rózsi karjairól reájok, mint a' Corregio' festésén a' kis Idvezítő. Elmentem a' gyermekkel Cons. Szathmáryhoz. Sophie a' kocsinál maradt. Α' ΓΟΠIsmét igen későn Szakolyba. gyos tetejű állásban háltunk; Sophie, Rózsi és a' gyermek a' kocsiban. 15dben öt órakor reggel Mihálydiban. Áldozó-Csötörtök volt, a' lovak elgyengültek; jónak láttam megpihenni, 's egész nap ott múlattam. Lónyai Menyhértné oda jött és ott ebédelt. Ő beszéllé Sophienak, hogy az egész világ csodálkozik a' Laczi házasságán. Olly charakterben volt, hogy akármelly becsületes, sőt fényes házhoz is csatlhatta volna magát, 's íme eggy Örmény lyányt vesz; kinőtt hátul; a' kinek fejér és piros festékre van szüksége; és olyat, a' ki fráz forma convulsiók alatt betegeskedik. Józsi, úgymond, nálam volt a' vásárkor; elbájolva szóllott az uj Sógorasszonya felől, 's én kéntelen valék neki megmondani, hogy jól teszi, hogy örül neki; úgy legalább eggy van a' ki approbálja ezt a' lépést. Was ereifern Sie sich, das ich Ihnen dies sage? So machen Sie die Augen auf, und suchen Sie sie. Sophie azt mondta, hogy a' B. Wécsey Miklós leányai mívelt személynek mondják. 16d. Ebédre Ábrányba. Nem vala otthon Ördög György Ur. Az erdőben fogattam-ki a' nyíró Juhászoknál. Három óra tájban értem Sem!yénbe. Az anyám a' kandallós szobájában űlt, és font. A' szoba és a' pitvar ajtaja nyilva állott, midőn az udvarba beértünk. A ház és udvar rajzolatja ez: A' kocsi ott álla-meg a' hol ez a jel látszik. Az Anyám a' kandallós szobában font; úgy hogy a két ajtó közötte és közöttünk, nyitva lévén, tulajdon szemeivel láthatta mi érkezett és kik vannak a' kocsiban. Míg az inas leugrott, a' kocsi ajtaját megnyitotta, a' dajkát leemelte, a' gyermeket a' dajkának kezébe adta, Sophie kiszállott, én utánna kiléptem, 's úgy osztán bémentünk, elég ideje maradhatott a' magához való téréshez; embarras-ja eloszolhatott. - Sophie bé megyen, kezet csókol. Sem vissza nem csókolja, sem eggy szóval nem fogadja, söt úgy nyujtja oda kezét, mintha kétséges volna eránta, ha adja e vagy ne? Én kezet csókolok; köszönök; mondom, hogy imhol a' gyermekem; (kit még soha nem látott) ajánlom grátziájába. Nem szóll, meg nem fordúl 's fon. ablak ágy szék négy kandalló ajtó Míg ezek így folynak, Sophie az ágy mellett áll, 's várja mi lesz ebből? A' Dajka mellette áll, 's oda tartja Sophienak a' gyermeket, hogy rajta valamit igazítson. Csak fonván, meg nem fordúlván, hallgatván, magam kezdém-el a diskurzust. Gulácsiné tiszteli Asszmat. Tegnap egész nap nála voltunk. Vendégei voltak, Lónyainé, Szeremlei Károlyné, Molnárné. Nem szóll 's fon, Sophiera pillantok, hogy ez a' bántás nem keserítette e el szere felett, 's örömömre láttam, hogy csak szégyenlette, de nem nézte úgy mint váratlant. Ez annyival keservesebb volt, minthogy Gulácsiné beszéllte, hogy azt declarálta az anyám nem régiben is még előtte, hogy Sophie ellen nincs panasza, hogy Sophie őtet soha meg nem bántotta. 'S éppen ez is cselekedte, hogy ezt a' kibeszéllhetetlen 's példa nélkül való vadságot Sophie olly nyúgodt elmével nézheté. Sokára azt parancsolá, hogy hozza hozzá a' dajka azt az » Ártatlant!<< Kezébe vészi a' gyermeket. A' gyermek rá mereszti a' szemét, úgy néz eggy két minutum secundumig, 's egyszerre rá mosolyog. Szívet érdeklő scéna volt. Nehéz volt hasának a' gyermek, 's vissza adta dajkája kezére. Alig vagyunk itt, 's jő valaki, hogy már mérni lehet. Kocsim és a régi ház gradicsa köztt rostáltak, 's halomban állott az élet. Kaptam a' rovást, csak azért is, hogy lássa, hogy magamat a' gazdaság terhe alól ki nem vonom, 's széket vettem róvni. Eggyszerre csak azt látom, hogy Sophie velem által ellenben a' régi ház folyosóján leűl és magába süllyedve köt. Látván az Anyám hidegségét érántunk, 's hogy nem szóll, nem akarta magát a' veszedelemnek kitenni 's félre ment. Én fel nem költem, hogy az a' szokott gyanú ne támadjon, a' mi a feleséges |